Web 2.0 és a János vitéz

Leírhatatlan sok információt olvastam, tanultam meg az utóbbi időben a webkettőről. Most már szerettem volna/szeretném látni, mit kezdenék, kezdhetek velük a gyakorlatban. Kiválasztottam egy témát (Petőfi Sándor: János vitéz), majd próbálkoztam.

Elsőként a MindMeister-hez nyúltam, vele már egy ideje jó kapcsolatot ápolok. Csak regisztrálni kell, majd a kapott e-maillel aktiválni a fiókot, és készülhet az ábra. A fogalomtérkép egyelőre még nem teljes, de számomra már így is mindennél többet elmond a témáról (remélem a gyerekek is így vannak vele :-).

A fogalomtérképemet nyilvánossá tehetem, így láthatóvá válik, (My Maps/Fogalomtérkép ikonján nyíl/Properties/Publish), vagy megoszthatom, így azok számára is szerkeszthető, akikkel megosztottam (My Maps/Fogalomtérkép ikonján nyíl/Properties/Share).

A következő vállalkozásom az TimeRime* volt. Az elbeszélő költemény helyszíneit próbáltam sorba venni, szemléltetni a segítségével. A dátum helyett most a számjegyek a helyszín számát reprezentálják.

Ez is angol nyelvű, mint az előző, ráadásul még az 'ő' betűkkel sem tud mit kezdeni, de számomra élmény volt (ez is), képes voltam túltenni magam a hiányzó magánhangzókon.

Elsőként itt is regisztrálni, majd aktiválni kell, ezek után hozzáláthattam saját idő vonalam készítéshez (My TimeRime/Make a new timeline). A timeline alatti szerkesztő négyzet Extra features menüpontjában közös munkára hívhatom diákjaimat (Invite people to cooperate on your timeline), vagy csak értesíthetem ismerőseimet a közös munkáról (Send your friends a notification). Nem kell mást tennem, csak beírni az e-mil címét, rövid üzenetben megkérni, hogy csatlakozzon, vagy nézze meg a munkámat/munkánkat, majd küld gomb.

 

 

Egyelőre utolsó próbámat a konnektivista andragógusoknak köszönhetem . A "képregénykészítő készülék"* használatához már megint regisztrációra majd az üzenetben érkezett link gyors megnyitására volt szükség. Azonnal nekiláttam a képregénykészítésnek (make a comic) kislányommal (5 éves) közösen (ő még nálam is jobban élvezte).
Elsőként címet (title) adtam neki, majd én olvasva, Hanna lányom az egeret kezelve létrehoztuk a szereplőket(new character), végül beírtam a szöveget. Kislányom angolul sem tud olvasni, de nagy lelkesedéssel, és még nagyobb bátorsággal kattintgatott a gombokra, keresgélve a rengeteg torzó, fej, kar és a többi között. Elég hamar megjegyezte, melyik menü gomb, mit rejt.
Lentebb látható képregényünk, amelyre a fent nevezett mű első két fejezetének összefoglalásaként is tekinthetünk (egy kis jóindulattal). Szívesen lapozgatnék egy ilyen olvasónaplót. :-)

Ja, és ugyanitt lett egy avatarom is! :-)

 

 

*Az online felület időközben megszűnt.