Távoktatás - #maradjotthon - 1. hét

Igaz különböző területeken, de 2005 óta foglalkozom digitális pedagógiával. Ha már úgy alakult, hogy egy vírus miatt digitalizálódni kezdett a szakma - amire már nagyon régóta vártam és vágytam -, úgy döntöttem ideje leporolnom a blogom és nemcsak megélni, hanem le is írni a tapasztalataimat és haladásomat. Jelenleg egy általános iskola első osztályában tanítok, a távoktatás ezen az évfolyamon még nekem is új. 
Már leírtam korábban, most is azzal kezdem, hogy mikor a jelen helyzetben távoktatásban, digitális pedagógiában, azok tartalmában, valamint a tananyag mennyiségében kezdtem gondolkodni, arra fókuszáltam, hogy egy nem mindennapi helyzetben kell folytatnom a munkát, a gyerekekre, szülőkre, saját itthon tanuló gyerekeimre és magamra egyaránt figyelve. Az alapelveim azonnal összeálltak a fejemben, hiszen ezeket a tanteremben is fontosnak tartom

1. Biztonság
Amennyire lehet, figyeltem a biztonság érzésének növelésére. Eddig is fontos volt ez számomra, de ebben a helyzetben különösen sokat foglalkoztatott ez a kérdés. Már szeptemberben létrehoztam egy Google Classroom online osztálytermet, ahol eddig játékos gyakorlófeladatokat osztottam meg. Használatát nem tettem kötelezővé, LearningApps és WordWall feladatokkal kezdtünk. A típusfeladatokat megismerték órán, utána már önállóan is ment otthon a gyakorlás. 
A távoktatás központja az online osztálytermünk maradt, egyenlőre a fenti felületek feladatait használva. A feladattípusok a gyerekek számára megszokottak már, az ismerősség érzése pedig biztonságot nyújt a számukra. 
Az is fontos volt, hogy a kezdés a szülők számára se legyen túlságosan megterhelő, nem kellett hirtelen több felületen regisztrálniuk, több különböző programot letölteniük... 

2. Fokozatosság
Egyelőre az átállás idejét éljük. Mindenki, tanárok és szülők is most kezdtek hozzá egy új életritmus megszervezéséhez, új szokások kialakításához. Mindez időigényes, és természetes, hogy nem megy egyik napról a másikra. 
Az első két hét tervezésénél a legfontosabb az volt, hogy mi az, amit feltétlenül szükséges a gyerekeknek az átállás elején gyakorolniuk, és mi az, amit ebben a helyzetben elengedek. Új típusfeladatokat, módszereket is apró lépésekben vezetek majd be.

3. Egyéni tanulási ütem
A családok digitális eszközzel való ellátottsága nagyon különböző. Az otthonról dolgozó szülők munkára fordított ideje és eszközigénye is fontos szempont. Egyszerűen nem előrelátható, ki milyen időpontban, a nap melyik szakaszában tud a gép elé ülni, tanulni. A technológiai problémákról nem is beszélve. És nem is feltétlenül kell ebben a helyzetben (máskor sem kellene) mindenkinek ugyanabban az időpontban ugyanazt tanulni. 
Ezért nem napi, hanem heti célokat tűztem ki, heti tananyagot adok majd meg. Így ha valaki például az érzelmi túlterheltségtől egyik nap nem tud koncentrálni, vagy valamilyen technológiai probléma miatt nem tud elvégezni egy/több feladatot, csinálhatja majd máskor, más időpontban. A szülők munkájától függően, a családnak a délutáni vagy délelőtti tanulás a komfortos, akkor az is rendben lesz.

4. Kiscsoportos valós idejű munka és közösségi élmény
A valós idejű órákat kiscsoportban tartom majd, nem 45 percben, így több figyelem jut egy-egy gyereknek.
Persze a közösségi élmény fontos, ezért lesz közös online osztálybeszélgetést. Már csak az időpontját kellene megtalálnom - 26 elsős egy időben együtt online. Ha csak egyszer összejön, már hatalmas siker lesz. :-)

Jelenleg a szülői visszajelzéseket várom, ezek után módosítom, folytatom a jövő hét tervezését.

A gyerekek egyik legnagyobb bánata, hogy a kézírást nem lehet online tanulni - marad a füzet. :-)