Az internet hatása konferencia és ami megmaradt belőle

2012. szeptember 25-26.- án került megrendezésre Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencia. A programot szervezők elhalmoztak minket izgalmasabbnál izgalmasabb témákkal. A résztvevő számára csak az okozott ismét fejtőrést, mi mellett döntsön. A "lemaradok valamiről" érzés okozta szorongásomat azonban hamar feloldották a rendezők, ugyanis honlapukon elérhetővé tették nemcsak a prezentációkat*, hanem az előadásokról készített videókat* is. Igaz, nem mindet, de azért így is akad mit megnéznünk!

Egyéb elfoglaltságaim miatt én csak a szerda délelőtti oktatás szekciót tudtam élőben követni, de így is temérdek információt, új gondolatot kaptam. Ezek közül szeretnék megosztani párat, az előadókat, előadásokat pontokba szedve, "étvágygerjesztés" gyanánt.

1. előadás: Tegyük biztonságosabbá az internetet...ahogy a fiatalok látják 

Janice Richardson helyett egy kollégája mutatta be Insafe projektjüket. Kezdésként egy számomra (is) nagyon fontos gondolatot hangsúlyozott, mely szerint különbséget kell tenni a veszély és a sérelem között. Példaként említette, hogy egy online megismert idegennel váló offline találkozó valós veszély lehet, de kevés az, aki valóban megteszi, és még kevesebb, akinek kellemetlen, negatív tapasztalata származik belőle. Tehát a veszély fennáll, tudnunk kell róla, de nem biztos, hogy bekövetkezik. Többek között ezért túl kell lépni a tudatosításon, és az ismeretet a gyakorlatba kell átültetni. (Pl.: Ha a gyerek mégis megbeszél egy találkozót, mert van aki úgyis megteszi, semmiképp ne egyedül tegye. Ha sérelem érte, tudja kihez fordulhat. stb.) Legvégül, bizonyságul, hogy milyen komolyan gondolják a fiatalokkal való együttműködést, bemutatott egy offline-facebook projektet, ami itt ismerhető meg.

2. előadás: Átalakult hatósági gyakorlat segíti a kiskorúak tudatos médiafogyasztását

Az NMHH jogi munkatársa vezetett be minket a 2010 és 2011. évi törvénymódosítások labirintusába. Bemutatta az "új" (2010. évi CLXXXV. törvény) korhatár- besorolást:  

I. kategória: Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok

II. kategória: a hat éven aluliak számára nem ajánlott műsorok kategóriája

III. kategória: 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok

IV. kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok

V. kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok

VI. kategória: Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok

  és ezek megsértése miatt indított jelentősebb hatósági eljárásokat (2012).

3-4. előadás: Kvalitatív tanulmány a serdülőkori internetfüggőségről és Kvantitatív tanulmány a serdülőkori internetfüggőségről

A fenti két előadást azért tárgyalom egybe, mert ugyanazon kutatás (EU NET ADB project) két "ágát" mutatja be. 
A kutatók, saját bevallásuk szerint, azért a serdülőkort választották, mert egyrészt ez egy kísérletező időszak, a szülői kontroll nehezebb. A prefrontalis kéreg érése, ami a kritikai gondolkodásért felel, azonban csak 20-25 éves korra fejeződik be teljesen. Mindezek miatt, az említett korosztály függőség tekintetében is veszélyeztetettebbnek tekinthetők. (Mindemellett a környezet szerepét az előadó is hangsúlyozta.) Másrészről az ekkor tanult viselkedésszabályokat viszik tovább a fiatalok a felnőttkorba. Ezért itt kell fontos viszonyulásokat, "viselkedési alapokat" (a kifejezések ügyetlenek, de nem vagyok még túl jó szakmai fordító) meghonosítani. 
Mivel az elérhetőséget tekintve outputilag nagyon elhanyagolnak minket (a kutatás nem került fel a fentebb már említett honlap videói és prezentációi közé, és a honlapon is csak egy kutatást bemutató ppt-t* találtam), ezért felsorolom, az általam lejegyzett adatokat. Ha tudom, hogy egyelőre "titkos" az anyag többet körmöltem volna. 

- Az országonként (7) összegyűjtött kérdőívek (2000) alapján a serdülők 37% aktív (állandóan online) használója az internetnek, közülük 12, 7% veszélyeztetettnek számít, de közülük is csak kevéssel több, mint egy százalék tekinthető függőnek (kontroll hiánya jellemzi).
- A fiúk veszélyeztetettsége nagyobb.
- Minél alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a veszélyezettség.
- Itt is megjelent a veszély és a kockázat különválasztása. A megkérdezettek 28,4%-a ment már el interneten, idegennel megbeszélt offline találkozóra, de bántóan vagy kellemetlenül 4,5%-uk élte meg (saját bevallásuk szerint).
- A szakma véleménye szerint még nem eldöntött, hogy az, amit "internet-függőségnek" neveznek, valóban addikció-e. Az előadók is felváltva használták a diszfunkcionális viselkedés (DIB: dysfunctional internet behavior) és addikció megnevezést.

A kvantitatív kutatás a mennyiség helyett inkább arra kereste a választ:
Hogyan fejlődik, alakul ki a diszfunkcionális viselkedés/ addikció?
Mi a(z) diszfunkcionális viselkedés/ addikció digitális útvonala?

Amit az országonként 20 interjúból megállapítottak:

- A gyerekkel együtt nő a mennyiségi és minőségi internethasználat is.
- Kamaszkori "szomjúság" jellemzi őket. Típusai: információ-, kapcsolati-, önfelfedezési "szomjúság".
- Saját bevallásuk szerint az állandó online jelenléttel könnyebbnek érzik az életüket, sőt szociális életük is megélénkül az internet segítségével!!!
- Az állandó online jelenlét megkönnyíti a változó valósággal való megküzdést.

5. Virtuális sporteszköz közösségformáló ereje

A Pető Intézet docense egy csodálatos kísérletet mutatott be nekünk. Wii - játékokat terápiás eszközként használják intézetükben. Eredményeik alapján pszichés, szociális, mentális, kognitív, motoros fejlődést eredményez alkalmazásuk.

6. Cybersmart Program

Az ausztráliai program munkatársa egy videót mutatott be nekünk, amely az internetezés veszélyeire, árnyoldalaira, tetteink következményeire hívja fel a figyelmet. Azok számára, akik nem beszélni ausztrálul, mint én, elérhetővé tették honlapjukon a videó szövegkönyvét (a beágyazott videó fölött).

7. Gyermekjogi érzékenyítés - UNICEF Média Akadémia

"A közvélemény bűnözésről alkotott képét alapvetően az határozza meg, hogy milyen személyes tapasztalatot szereznek, illetve mit olvasnak vagy látnak a hírekben. Mivel egy magyar gyereknek négyszer nagyobb esélye van arra, hogy a hírekbe kerüljön, ha büntetendő cselekményt követ el, mintha bármi más történik vele, így a közvélemény természetszerűleg mini bűnözőkként gondol a gyerekekre." A gyermekjogok és a gyermekek valós körülményeinek megismerése hozzásegítheti a médiában dolgozó szakembereket ahhoz, hogy valódi képet festhessenek a gyerekekről, életükről. 

Az akadémia honlapján megtalálható kézikönyv* forgatása azonban nem csak az újságírók számára lehet hasznos. 

A tudósításom itt véget ér, hiszen az utolsó két előadást, egyéb kötelezettségeim miatt már nem láthattam, a a honlapra feltöltött videók között pedig nem találtam. Azért még nem adom fel a keresést...