2011. júl. 22.

Segítség diszlexiás tanulóknak

A következőkben, a teljesség igénye nélkül, röviden felsorolok néhány specifikus tanulási zavarral küzdők számára segítő módszereket.


1. Az alsó tagozat után a tanulási cél, a tudás, tanulással történő elsajátítása, de a túl korai tantárgyi specifikáció, és a tananyag szeriális, elemző felépítése miatt is a diszlexiás úgy érzi az iskola nem neki való. A specifikus tanulási zavarral küzdő gyerekek nem tudják követni a lépésről lépésre felépülő tananyagot. Ők „fordítva” működnek, először át kell látniuk az egészet, hogy aztán megértsék a részeket. Ezért segítség a számukra, ha vázlatos összefoglalással kezdjük az új témát, anyagrészt.

2. Ne csak azzal foglalkozzunk, mi nem megy, hanem figyeljünk az erősségekre is, és próbáljunk olyan tanulási utakat találni, amelyek nekik valók. Így elérhetjük, hogy ne nőjön a gyerek, fiatal, felnőtt kudarca, szorongása.
Amiben sikeres, abban támogassuk. A tanulók önbecsülésének fejlesztése az egyik legfontosabb feladata a pedagógusnak.

3. Tanulási stílus

Tanulási stílus kérdőív by Domonkos Kati


3.1. A tanulási stílus fiziológiai jellemzői
Rövidebb, ám intenzívebb tanulási szakaszok.
Jobban teljesítenek, ha rágcsálhatnak, ehetnek, ihatnak tanulás közben (feszültségcsökkentő, figyelemzavar esetén leköti a figyelmet).
3.2. A tanulási stílus pszichológiai jellemzői
Globális: elsőként érteniük kell, mit miért tanulnak, aztán tudnak a részletekre figyelni.
Fontos az információk rendezése, valamint az ábrák, grafikonok, képek, gondolattérképek. A vizuális megjelenítés segít az anyagot megjegyezni.
Szimultán: gyakran fognak egyszerre több dologba (Tanulás közben zene, evés, ivás növeli a tanulás hatékonyságát.).
3.3. A tanulási stílus környezeti jellemzői:
Általában a gyengébb fény jobb a számukra, a kontrasztokra érzékenyek, ha lehetséges kerüljük a fehérített papírt. Instrumentális zene elfedi a zavaró zajokat és leköti a jobb agyféltekét.
Elrendezés nem szoros: a legtöbb diszlexiás, földön, asztalon, fotelben ülve, sajátos pozitúrában (amit gyakran változtat) tud hatékonyan tanulni, figyelni.
3.4. A tanulási stílus szociológiai jellemzői
A társas helyzetek előnyösek, ezért érdemes valakit bevonni a tanulásba.
3.5. A tanulási stílus érzelmi jellemzői
Kevésbé kitartónak tűnnek: nem képesek egy feladatot egyben elvégezni, a tanuláshoz több időre van szükségük, mert az egész anyag lényegét át kell látniuk, hogy a részletekkel tudjanak foglalkozni.
Sajátos a ritmusuk miatt is kevésbé kitartónak tűnhetnek. Hiszen ha valami érdekli őket, abban el tudnak veszni, ami szintén problémaforrás lehet, mert annyira el tudnak merülni a feladatban, hogy megszűnik a külvilág, idő, egyéb tennivaló. Ilyenkor szükségük lehet külső kontrollra.

4. Technikai eszközök komoly segítséget nyújtanak a diszlexiásoknak.


Mivel nehezen jegyeznek meg hosszabb szekvenciákat, ezért érdemes hosszabb magyarázatokat, előadásokat felvenni, ami később többször és bármikor visszahallgatható. De segíthet a jegyzetelés, hosszabb feladat, üzenet szegmentálása is.
Nehezen gyakran olvashatatlanul írnak, ezért érdemes gépen írni. Ha mégis kézzel kell, ne feledjük, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít.
Helyesírás minőségén programok segíthetnek, de egy-egy szó helyesírását köthetjük valamilyen szabályhoz, asszociációhoz, vagy ha más nem segít, írjuk le többször (szókép látványa, mozgás segíti a bevésődést).

5. Írás - Olvasás - Beszéd
Olvasás nem verseny, közben fontos a jegyzetelés, ábrák készítése.
Egy baráti, iskolai, vagy szakmai beszélgetés során is problémát jelenthet egy diszlexiásnak gondolataik szóbeli kifejezése. Jó, ha egy iskolai, vagy munkahelyi helyzetben előre közöljük vele a megbeszélés témáját, témáit. Így előre fel tud készülni. Nem árt saját magának jegyzeteket készíteni kulcsszavakkal.
A diszlexiások gyakran összekevernek szavakat, információkat, pedig tudják, hogy nem a megfelelő szót találták meg, de lexikonjuk egy csokorban tárolja a hasonló szavakat, amelyek könnyen aktiválódhatnak. Tudniuk kell, hogy a szavak összekeverése nem szégyen. Megbeszélhetjük, hogy előfordulása esetén kijavítjuk, ezzel csökkentve a hibázás lehetőségét.
A fogalomtérképek, ábrák segíti mind az írott, mind a verbális fogalmazást.

7. Irányok
Nehezen boldogulnak az irányokkal, amire érdemes saját rendszert kidolgozni. Ez esetben is az egyéni asszociációk segítenek.

8. Fáradékonyság
Idegrendszeri rendezetlenség és az egyéni sajátosság kompenzálása miatt a diszlexiások fáradékonyabbak társaiknál. Különösen fáradékonyak, ha szekvenciális, analizáló gondolkodást kívánnak tőlük. Ezért jó, ha a feladatok változatosak, részfeladatokra tagolhatóak. Ez okból fognak gyakran más dologba, mielőtt befejezték volna az előzőt, ezen segíthet a részfeladatok sorrendjének tervezése is. Ne akkor váltson feladatot, mikor már nem bírja folytatni.
A diszlexiás számára érdekes feladatban való elmélyülés miatt is fontos, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenési szakaszok beiktatatása. Sokszor ennek felismeréséhez is külső segítségre van szüksége.

9. Szervezés
Mivel a globális gondolkodásban az időnek sokkal kisebb súlya van, a diszlexiásoknak nem adódik természetesen az idő kezelése. A mai kultúrában azonban az időnek nagy jelentősége van, ezért szükség van a szervezés fontosságának tudatosítására. Meg kell találni azokat a módszereket (jegyzetfüzet, technikai eszközök, feladatlista, szokások, rendszer kialakítása), amelyek segítik a szervezést. Ha egyedül nem megy, szükség van egy másik személyre, aki segíti az idő kezelését.

10. Tanítási stílus
Mindenkinek megvan a saját tanítási stílusa. Ez agyunk információfeldolgozásának tipikus módja. Az ember tanulhat, taníthat más módokon is, de saját stílusa a legmegfelelőbb. A pedagógusok számára talán a legnehezebb feladat, hogy képesek legyenek több módon átadni a tudást, alkalmazkodjanak diákjaik tanulási stílusához. Segít, többek között az is, ha a pedagógus tisztában van saját tanítási stílusával (teszt).

11. Diszlexiabarát írott anyagok, könyvek
Rövid sorok.
12-es méretű betűk.
Kerülni a túlzottan fehér hátteret.
Balra zárt szöveg.
Minden fejezethez kivonat, tartalomjegyzék, összefoglalás.
Ahol lehet, szedjük pontokba a szöveget.
Kerüljük a passzív szerkezetet.
Használjunk illusztrációkat.

Gyarmathy Éva (2010): Diszlexiás tanulókról – felsőfokon, Magyar Tudományos Akadémia, Pszihológiai Kutatóintézete, Budapest

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése